Luther (2003) 27

A film Martin Luther, a XVI. századi keresztény reformáció vezéralakjának életrajza, aki új utakat nyitott a hit felfedezésében. A történet a szerzetesi fogadalomtételnél kezdődik és végigkíséri Luther belső küzdelmét a felszentelés utáni vágy és az egyházi hierarchiában uralkodó korrupció és… [tovább]

angol

Szereposztás

Joseph FiennesLuther Márton
Alfred MolinaTetzel János
Peter UstinovBölcs Frigyes
Claire CoxBóra Katalin
Bruno GanzStaupitz János
Uwe OchsenknechtX. Leó pápa
Mathieu CarrièreCajetan bíboros
Jonathan FirthGirolamo Aleander
Benjamin SadlerSpalatin
Lars RudolphMelanchthon

További szereplők

Kedvencelte 2

Várólistára tette 27


Kiemelt értékelések

camerastylo

Minden kétségtelen hiányossága ellenére, örülök, hogy elkészült ez a film. Lehetett volna máshogy, kevésbé patetikusan, alaposabb kutatómunkával, nagyobb alázattal a történelmi hitelesség irányában, lehetett volna tágabb összefüggéseket tárgyalva bemutatni ezt a témát, mélyebbre ásni Luther lelkiismeretei válságának feltárásában (nem akart vérrontást, tanai mégis vallásháborúk sorozatát indította el). De gondolatébresztőnek jó volt ez a két óra, mert annyi mindent jutott eszembe látva az eseménysort, amit Luther Márton elindított. Alapvetően kérdőjelezte meg a hagyományos értékrendet, gondolkodásmódot, az addig érinthetetlen egyház alappilléreit rengette meg. De ennél is továbbgondolva: a zsarnokság ellen is fellépett, a polgári átalakulást elindította, a gondolat- és véleménynyilvánítás, sőt a sajtó szabadságának alapjait teremtette meg, a művelődéshez való jogot hangsúlyozta, vagyis fenekestül felforgatta az addig megdönthetetlennek hitt társadalmi rendet. Majdnem azt lehetne mondani, hogy az újkor kezdetét és a középkor alkonyát nem is annyira Amerika felfedezésével, hanem 1517-től lenne jogosabb datálni. No, szóval arra, hogy ezt végiggondoljam, ahhoz megfelelő alaphangulatot teremtett a film. Ennek szól a 4-es, de egy 10-es skálán 6 és 7 között mozogna, mert inkább didaktikus, mint erős alkotás.
X. Leó pápa mondata: a törökök már Bécs kapujánál, erről csak annyit, hogy ez nem feltétlenül történelmi tévedés szerintem. Az 1500-as évek elején a török már a balkáni területeken hódított, Magyarország veszélyben volt, ezáltal az egész keresztény Európa. Rómából nézve Magyarország az utolsó még nem nyugati állam, amely a törökök kezére juthatott néhány éven belül. Onnan pedig már csak egy ugrás Bécs, ami a nyugati-európai kereszténység kapuja a pápa nézőpontjából nézve. Bécs kapujában kifejezés tehát inkább egy jelképes mondatnak értelmezhető.


Népszerű idézetek

Harangvirág

Staupitz: Márton, mi az, ami után kutatsz?
Luther: Egy irgalmas Isten. Egy olyan Isten, akit szerethetek. És aki szeret engem.
Staupitz: Akkor nézd Krisztust! Láncold magad Krisztushoz! És érezd Isten szeretetét! Mondd neki: Tiéd vagyok. Ments meg! Én a Tiéd vagyok. Ments hát meg!
Luther: Tiéd vagyok. Ments meg! A Tiéd vagyok. Ments meg!

Harangvirág

Luther: Tehát úgy kell tekintenünk, hogy a görög szentek mind elkárhozhatnak.
Karlstadt: Elvéti a lényeget.
Luther: De ez elkerülhetetlen következménye Ciprius állításának. A görögkeletiek így sosem üdvözülhetnek. Vagy eme állítás alapja a némiképp félreértett Máté 16,18-as verse: „Te vagy Péter, és én ezen a kősziklán építem egyházamat.” Avagy nem sokkal odébb, a 16-os versben találjuk hitünk szilárd alapját: „Te Krisztus vagy, az élő Istennek Fia.” Nyilván minél egyetemesebben értelmezzük eme nagyszerű szavakat, annál közelebb jutunk Krisztus értelméhez.
Karlstadt: Megkérdőjelezi a zsinat tekintélyét?
Luther: Csöppet sem. De az 1215-ös IV. lateráni zsinat szerint Ciprián tévedhet, és üdvözülhetünk az egyházon kívül. De nem Krisztuson kívül.


Hasonló filmek címkék alapján