Kung Fu Panda 4 (Kung Fu Panda 4.) (2024) 75% 44★

Ez a franchise hivatalosan is kifáradt. Imádtam a trilógiát és már a 3. részt is egy remek zárásnak tartottam, így nem is értettem, hogy minek még egy negyedik. Persze sok animációs szériával estek már hasonló hibáiba (Shrek, Jégkorszak, Toy Story), és addig tolják a franchise-t, amíg az pénzügyileg megéri a stúdiónak.
Nem volt amúgy ez rossz, de már olyan jónak sem érzem, mint a korábbiakat. Po még mindig imádnivaló, ahogy Shifu, meg a többiek is, de ez már olyan klisékbe és minimális önismétlésekbe csúszik bele, hogy már sokszor nehezemre esett mosolyogni is rajtuk. A sztori fő fordulata pedig spoiler. Az aktuális gonoszunk talán egy fokkal érdekesebb, erejét tekintve pedig jóval kreatívabb, mint az előzőek, mégsem éreztem azt a varázst, ami a trilógia esetében még megvolt. Öregebb lettem, ez tény, de én már az első részt is 18 évesen láttam, szóval ez itt nem sokat számított.
Hatalmas hiba volt szerintem pl. az Ötös kihagyása, akiket állítólag annyira hiányoltak már az előzetesekből is a nézők, hogy az utolsó pillanatban spoiler, amivel már nem sokat segített a dolgon.
Azért a csillagozásomon látható, hogy élveztem. Gyönyörű volt az animáció, a harcjelenetek koreográfiája továbbra is mesés, aranyosak (bár ugye már picit fárasztók) a poénok és különösen tetszett az apák szála is. Zenéjét tekintve most nem volt túl erős, viszont díjaztam benne két meglepit. Az egyik esetében csak itthon esett le, hogy mit is hallottam, míg a másik egy ismert pop klasszikus Tenacious D (Jack Black kis duója) átdolgozásban.
Összességében egynek bőven elment, de remélem, hogy ezzel most már tényleg vége Po kalandjainak. Nem kell mindent a végtelenségig elhúzni.

Nekem nagyjából ugyanaz volt, mint az eddigi részek, különösen, ami a hangulatát illeti. Több és érdekesebb(nek tűnő) karaktert kaptunk, a leírásban szereplő történet is jónak ígérkezett, de nem mindig kötöttek le az események.
Az üzenet, bár nem mond újat, ezúttal is valid volt: a változások elfogadása.

Nekem továbbra is a 2. az etalon a franchiseból.

Nagyon szeretem ezt a sorozatot és a mostani is tetszett. Ugyanakkor ezt a részt nézve úgy éreztem, mintha kezdene elfáradni az egész. Jól szórakoztam, de korábbi részek jobban megérintettek. Hiába volt itt is mélyebb mondani való, az nekem kevésbé jött át. Po és Zhen viszonyának változása számomra cseppet kidolgozatlan, túl „hirtelen” volt. Az Őrjöngő Ötös is hiányzott nekem.

Hadilábon állok ezzel a filmmel. A hangulatot még hozza, de csak nosztalgiából nézem, azon szenvedve, hogy feladjam-e.
Túl gyors és sok a butaság… Nem tudom miért hittem, hogy egy 4.rész lehet jó. Egyelőre nem csillagozok.

Kicsit elfáradt ez a mese.
A korábbi részek jobban sikerültek.
Sifunak más a szinkronhangja.
Az Őrjöngő Ötös sem szerepel. Valahol olvastam, hogy az őket szinkronizáló színészek a negyedik résszel már lezártnak tekintették Po történetét.
Helyettük a két apa próbál helytállni több-kevesebb sikerrel.

Bár láttam a korábbi részeket is, nekem most ért be Kung Fu Panda. Talán jobban mondva most értem be én hozzá. Most kezdtek szíven ütni a mondanivalók, a hangulat, és érzem át a rejtőző finomságokat. Úgyhogy lassan beérik a többi film újranézése is.
(Ebben a részben valahogy mintha a poénok is jobban estek volna.)