Hellraiser (Hellraiser 1.) (1987) 69% 105★

Újabb bizonyítéka azon véleményemnek, hogy nincs az a CGI, ami az akkori horror maszkmesterek nyomába ér.

Végre egy love story, amivel tudok azonosulni! :D
Julia szerintem félelmetes, ezt a nőt erre a szerepre teremtették!
Nagyon jó film, alap horror.

Dark fantasy jegyekkel megspékelt, testhorrorba oltott, szado-mazo szerelmi sztori egy már eleve instabil család széteséséről. Tetszett, hogy bár a kenobiták szolgáltatják „a gyönyört és a kínt”, mégsem ők a film igazi antagonistái, hanem Julia és Frank karakterei. A kettejük mocskos kapcsolatából fakadó gyilkossági jelenetek sodorják saját magukat a pusztulásba, a kenobiták mondhatni csak katalizátorai ennek a folyamatnak.Igazi gore parádé,ahogy a kampó szakítja a húst, ahogy a vér kibuggyan és fröccsen.A vizualitás egyik csúcsa, mikor Frank kezdetben valamiféle gusztustalan, amorf alakká materializálódik. Ezzel szemben a film végi csontsárkányról már nem tudnék pozitívan nyilatkozni. A karakterekkel különösebb gondom nem volt. Pinheadnek a kifinomultság és a választékos stílus adott egyfajta intelligens karakterképet. Sajnos a finálé nekem kissé elkapkodottnak hatott, amin a már említett csontsárkány is csak rontott. 7/10

Fuh ez bitang rossz film, a párbeszédek roppant kínosak az elejétől a végéig. A plakát behúz a csalitosba, elhiteti hogy a középpontban egy érdekes világ áll, egy pszichedelikus vízióval, de nagyon nem, ez egy padláson játszódó gagyi kula.

(Én is jó filmet választottam így, szenteste előtt egy nappal… :D)

Hát ez sz.ar volt. Clive Barkertől olvastam már ezt-azt, gyanítom, hogy a Pokolkeltő se lehet rossz regényként… No de a film…

A színészi játék borzalmas. A párbeszédek szintúgy. A dramaturgia is rémes. Az egész olyan, mintha a film szakos középiskolások dobták volna össze az egészet. A trükkök mai szemmel már nevetségesek -főleg a fullánkos, halfejű démon, ami a kiscsajt kergeti-, sok hasonló korú film simán élvezhető ma is. Ez nem. És a logika… na az itt teljesen hiányzott.

A kenobiták jól néztek ki, ezért viszont kár volt végigülnöm a filmet.

És egy megjegyzés a végére: miféle paraszt nőszemély az, aki az égő cigarettacsikket a parkettán tapossa el?!!!

A legtobb helyen hivatkozasi alap ez a film, szoval illet bepotolnom. Nos. Ez egy kaki. Egy joooo nagy kupaccal. Borzalom. Szineszi alakitasok fertelmesek, a dialogusok az altalanos iskolas szintet is alig utik meg. A latvany kegyetlen rossz, vagy mondhatjuk nevetsegesnek. Lehet mondani hogy 80-as evek (1987), erre en meg azt mondom hogy az Alien elso resze meg 1979.
Szoval ez egy minden tekintetben csapnivaloan rossz film. De legalabb megneztem, ennyivel kevesebb adossagom van a filmtortenelemnek.

Talán nem véletlen, hogy eddig kerültem ezt az eredeti filmet, valami penetráns rossz. Ez a félrelépéses történet lehetett volna érdekes, viszont ócskán vágott, amatőr a megvalósítás, gyatrák a színészek, semmirevalók a karakterek, vércikin néznek ki a gonoszok (talán a csattogó Nemesis fejű volt tűrhető). Elhiszem, hogy annak idején nagyot szólt és elfogadom, akinek bejön vagy ezen nőtt fel, de itt Pinhead figurája nekem egyáltalán nem félelmetes ezzel a gagyi „mágikus” kockájával. A 2022-es feldolgozás csakis a rendező miatt érdekel, és hiszem, hogy amúgy lehet ezt hatásosan is bemutatni. Bízom benne, hogy ennél csak jobb lesz. De ha már Clive Barker akkor köszönöm maradok Kampókéznél (ott is az original-nál). Az a mai napig creepy és briliáns darab.

Horror alapmű, aki kedveli a műfajt az tuti megnézte már, vagy legalábbis . Abszolút ajánlom, hogy vegye előrébb várólistáján ha még nem látta. 1.5 óra könnyed horror, kis lélektan., sok művér. Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy egy 80-as évek végén készült filmről beszélünk. A számítógépes effektek néhol viccesnek hatnak a mai szemnek. DE maga a LÁTVÁNY a maszkokkal kutya jó!! Imádom a cenobiták megjelenését. A filmben elhangzik, hogy valaki démonoknak hívja őket, más angyaloknak. Kínt és gyönyört hoznak. Ezt a kettősséget érzem velük, a kinézetükkel kapcsolatban én is. A maszk a jelmez. Taszít és vonz egyszerre.

Imádom ezeket a kenobitákat. *-* Az a nyugodtság, ridegség… *-*
Csak miattuk megéri megnézni a filmet, vagyis az elejét és a végét. A cselekmény kétharmada rettenetesen unalmas volt, Julia arckifejezésétől falra tudtam volna mászni…
A megvalósítás volt rossz, maga az ötlet viszont zseniális.

Érdekes volt, de a maga korában biztos sokkolóbban hatott a nézőkre. A praktikus effektekre és a jelmezekre egy szavunk sem lehet, az csillagos ötös, de a sztori amilyen lassan indult be, olyan rejtélyes is maradt végig, hiszen nem sokat tudtunk meg a Cenobitákról, (Erősen emlékeztettek a Warhammer 40k világából ismert Káosz kultistákra… Talán azokat róluk mintázták?) azon kívül, hogy nem ajánlatos a dobozukkal babrálni. Amúgy a módszereiket átgondolva van abban valami, hogy az élvezet és a kín kéz a kézben jár, bár ők enyhén kifordítják a dolgokat (szó szerint is) szóval ennek fényében én azonnal behajítanám a kockát a Dunába, ha találnék egyet. Ezen felül elég sokáig egy síkon haladt a történet, ahogy a hűtlen, kiéhezett feleség az áhított pornófantáziája tárgyának szállította az áldozatokat, de ez például kíváncsivá tett, hogy: a nők valóban ennyire vágynak egy késsel levetkőztetős kalandra, hogy akár ölni is képesek érte? Ha igen, akkor asszem sűrűbben kéne magammal bicskát hordanom. A viccet félretéve, a magyar szinkronon nagyokat nevettem, mikor a főszereplő kiscsaj ilyeneket nyögött be, mint a „Hagyj a f***ba békén!” meg a „Nesze b**** meg!” hiszen manapság ritkán hall ilyeneket az ember, vagy csak én nézek ritkán ilyen alkotásokat. Egyszeri megtekintésre bátran tudom ajánlani bárkinek, hiszen klasszikus és valahogy kedvet kaptam most a folytatásokhoz is, hátha azokból többet tudok meg a kis torz barátaink hátteréről.