Bűntudat nélkül (2021) 61% 50★

Igazából sokat nem vártam a filmtől, mert fogalmam sem volt, azon kívül, hogy katonás és akció film, hogy miről fog szólni.
Nekem első nekiugrásra kicsit komplikáltabb volt, mint gondoltam.
De tetszett, hogy a cím az egész filmre mennyire igaz volt.
El is szomorított.
Nagyon megkedveltem Michael B. Jordant a Fekete Párducból, így csak miatta akartam amúgy annyira megnézni a filmet, de benne most sem csalódtam. Az alakítása nagyon teszett.
A történet is nagyon jó volt annyiban, hogy nem olyan légből kapott, mint pl. egy Tenet, hanem teljesen valósághű annyira, hogy simán el tudom képzelni, hogy igaz történetes is lehetne.
Egynek jó volt.

Nagyon szép látványvilággal, jó akciójelenetekkel és belevaló szereplőkkel tarkított film, mégis hiányzott belőle valami, hogy igazán ütős legyen.

Nekem ez túl bummbummbumm + kiszámítható volt, úgyhogy bűntudat nélkül adok rá 1*-t… X,)

Az egy dolog, hogy teljesen kiszámítható volt, de komolyan a film fő konfliktusa az volt, hogy egyesíteni kéne Amerikát, mert kell egy közös ellenség, hiszen rossz ha egymás ellen vannak, de ezt a hihetetlen patrióta tervet nem sikerül megvalósítani, mert az az átkozott Tom Clancy-karakter már megint…..? Ez afféle reflexió volt az elmúlt évek polgárháborús állapotaira? Jordan ugyan jól hozta a szokás szerint megvezetett amerikai hősünket, aki kibír mindent is, de a többi.
Azért Sheridan-től jóval többet vártam, még ha Sollima-ban kellemeset is csalódtam az új Sicario-val. Nem ez a film lesz kettejük szerelemgyermeke, az is biztos.

Kezdem azt hinni, hogy Taylor Sheridan a Hell or High Waterrel, a Sicarióval, de legfőképp a kiváló Wind Riverrel ellőtte az összes töltényét. Még a legutóbbi szuperpíszi és bugyuta Those Who wish Me Dead is jobb volt ennél a színtelen, szagtalan, és irritálóan fontoskodó ujjgyakorlatnál. A forgatókönyvet bármelyik filmes diák írhatta volna, nyoma sincs Sheridan tehetségének. Ugyanilyen hűdenagy-összeesküvésvan-aháttérben tematikát másik száz film ezerszer jobban elmesélt már. Az akciók is fáradtak, ötlettelenül kivitelezettek. A színészek közül számomra Jodie Turner-Smith nyújtott valamennyire értékelhetőt, Jordan meg ebben a filmben kábé egy faág érzelmi eszköztárával rendelkezik. Az egész projekt nem áll össze szerves egésszé.
Ja, a zene nem volt rossz, már amennyiben szereted az elektronikus zörejeket itt-ott némi dallammal megspékelve.

A Bűntudat nélkül ízig-vérig egy akciófilm, amiben megy az igényes dara rendesen, legyen szó lövöldözésről vagy éppen bunyóról. A katonai részek különösen erősre sikerültek, a hatásosság, a feszültségteremtés egészen kiváló. Főhösünk tökéletes választás a szerepre, nagyszerű az alakítás is, a klisés alapsztoriban pedig több van, mint amire elsőre gondolnánk. Jó indítás, csak buffanjon is be az a franchise!

Ahogy más is írta: akciófilm. És abban letudta minden kötelességét. A „nagy csavar” már az elején kitalálható, annyira gagyin álcázottá akarták tenni. Egy főhősnek szüksége van csapatra, akikkel működhetne egy ilyen titkos akciós film. De itt a csapattagok csak arra voltak jók, hogy kiabáljanak meg lelövöldözzenek belőle párat. A címszereplő pedig teljesen beszámíthatatlan vérbosszú vágyakkal fűtve, hát persze hogy alkalmazni kell az idegösszeomlása szélén, mint katona.
És mit akar még mindig az USA Oroszországtól? Nem tudna elszakadni az akciófilmvonal a gonosz szovjet elvtársaktól? Nem mellesleg főhősünk és csapata halomra gyilkolja az egyszerű orosz rendőröket és katonákat, miközben ők illegális akciót hajtanak végre egy szuverén államban. Bravó a rendezőnek, hogy gyilkosokat választ főhősöknek.

De ha az nem elég, hogy egy kliséhalmazt és egy csapat sötétben lövöldöző ismeretlen szereplőt próbálnak eladni nekünk, mint nemes cél, a stáblista felénél kiderül, hogy talán folytatásosra gondolták a történetet.

Ezt én még egyszer meg nem nézném.