Az utolsó nagy király (1996) 70% 3★

Tanár múltamból adódóan sokszor megtalálnak a kötelező olvasmány témakörrel. Igyekszem szabadulni ebből a csapdahelyzetből, mert magamat kivételnek tartom abból a szempontból, hogy egyrészt csak regiszternek tekintettem a tananyagot, és minden művet meg akartam ismerni, másrészt a tematikát a saját egyéniségemtől is el tudtam szigetelni, azaz nem traumatizálódtam a tartalmaktól. Akkor is sejtettem, de érettebb fejjel meg pláne azt gondolom, hogy nem feltétlenül a nyomorúságok széles kínálatát felvonultató történetekkel kell az ifjúságot szórakoztatni. Nem hiszem, hogy nagy általánosságban ezzel tennénk jót. Ez a film viszont megérne egy kísérletet. Mert attól, hogy valami semmi különös, még egyáltalán nem feltétlenül középszerű. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ilyen az élet. Mintha a tinédzser nyarak tényleg ilyesmik lettek volna. Egyszerre nagyon is végesek, miközben a terveinkhez képest a végetelenség is kevésnek tűnt. Ebben a filmben nincs egy nagy történet, csak néhány átlagos. Ezek között az átlagos történetek között pedig ott vannak azok az átlagos kérdések és nyűgök, amik egy hasonló korú fiatalt többnyire foglalkoztatnak.

Jó volt a hangulata, de párszor azért ellaposodott a film. Nem egy bonyolult történet, a zenék viszont nagyon jók benne. Aki szereti a régebbi típusú filmeket, annak ez is tetszeni fog :)