Helen Castor történész és szerző azt kutatja, hogyan viszonyultak a középkorban a emberek az élet legalapvetőbb eseményeihez: a születéshez, házasságkötéshez és halálhoz. Ennek során, hogyan gondolkodtak és miben hittek a középkori világban az emberek. A középkori embereknél a katolikus egyház… [tovább]
A középkori születés, házasságkötés és halál (2013–2013) 2★
Medieval Lives: Birth, Marriage, Death
177' · egyesült királysági · történelmi, dokumentumfilm, minisorozat !
3 rész (epizódhossz: 59')
177' · egyesült királysági · történelmi, dokumentumfilm, minisorozat !
3 rész (epizódhossz: 59')
Szereposztás
| Helen Castor | előadó |
|---|
Várólistára tette 12
Kiemelt értékelések
Blissenobiarella
Közérthető, szórakoztató és érdekes dokumentumfilm-sorozat. A három rész mindegyike egy-egy témát ölel fel. Az én véleményem szerint épp megfelelően mélyül el a témákban, nem volt hiányérzetem, mint sok más dokumentumfilm esetében, viszont nem is untam el.
Tök jó munkának tartom, szóval ajánlom azoknak, akik szívesen néznek történelmi ismeretterjesztőket.
Népszerű idézetek
Blissenobiarella
Ez a passzus például arról szól, hogy miként lehet befolyásolni a születendő gyermek nemét: „Ha az asszony fiúgyermekre vágyik, vegye ki egy vadnyúl méhét, szárítsa meg, törje porrá, majd borral keverve igya meg. Ha az asszony leánygyermekre vágyik, a vadnyúlnak heréjét vágja le, és járjon el úgy, miképpen fentebb írva vagyon.”
Nem tudom, hogy ez mennyire működött, de legalább kellett hozzá bort inni.
Blissenobiarella
Helen Castor: Mitől lett érvényes egy házasság? Ennek meghatározása az egyháznak is érdekében állt.
David D'Avrey: A válasz első fele: attól, hogy a férfi és a nő beleegyezett, mégpedig a szabad akaratából. Az évszázadok során a párok fel is ismerték, hogy ezzel milyen hatalom került a kezükbe. Elég volt egy fél órára félrevonulniuk és tanú előtt megesküdniük. Gondoljon csak Rómeóra és Júliára. Ők a középkori törvény jegyében keltek egybe, még Lőrinc barátra sem volt szükségük hozzá. Tanú is csak ahhoz kellett, hogy később bizonyítsák, valóban házasok. De a házasság érvényességéhez nem kellett tanúnak jelen lennie.
Helen Castor: Ha mindössze a két fél beleegyezése kellett hozzá, nagyon nehéz lehetett rendet tartani ezen a területen.
David D'Avrey: Igen. Az egyház gyűlölte is ezt a szabályt. Ha valaki egy kocsmában tanúk előtt hozzáment az első barátjához, akkor hiába derült ki később, hogy társa szerencsétlen flótás, ezért komolyabb, érdekesebb társ után kell néznie, és hiába esküdött a canterburyi székesegyházban később, ha az elhagyott fél felkutatta a tanúkat, akkor a katedrálisban kötött házasságot érvénytelenné nyilvánították. A helyzet valóban kezelhetetlen volt.
Helen Castor: Az egyházi doktrína tehát azt tanította, hogy a házasság szentségéhez mindössze a férfi és a nő beleegyezése és kölcsönös fogadalomtétele kell. Ehhez papnak sem kellett jelen lennie, bár az egyház mindent elkövetett, hogy betartsák a szabályait. A XIII. század elején itt, a salisburyi székesegyházban bocsátották ki azokat az egyházi rendeleteket, amelyek a papok és a hívők számára Anglia-szerte meghatározták a házassági fogadalomtétel helyes formáját. Kimondták például: „A házasságot tisztességgel, fennkölten kell megünnepelni, nem pedig féktelen tivornyával, kocsmai lakmározással, ivászattal. Senki se kösse meg a nők kezét sással vagy más anyaggal, hogy szabadabban paráználkodhasson velük.” Más szóval ne házasodjunk kocsmában, vagy csak azért, hogy valakit ágyba vigyünk.
