Tetszett a narrációs megoldás és nem bántam, hogy helyenként próbált humoros lenni a film. Így is rossz volt Robin Williams-t egy olyan szerepben látni, ami ennyire tragikus, főképp a halálának körülményeit nézve, szóval kellett bele egy kis könnyedség, öröm és remény, miszerint bármi is történjék, nem szabad föladni és hátat fordítanunk az általunk szeretett dolgoknak. Szerintem nem arról volt szó, hogy vígjátékként akarták eladni, csupán a készítők nem szerették volna, ha a közönség is érfelvágós hangulatba kerül a végére. Szerintem egy drámának nem az a lényege, hogy letörjön és megsirasson. Egyszerűen egy sorsot mutat be, amellyel párhuzamot vonhatunk és leszűrhetjük belőle az akár ránk is vonatkozó tanulságot. Aranyos és szomorú volt egyszerre, Robin Williams pedig még utoljára megmutatta, hogy megtörten is nagyszerű színész… bár előfordulhat, csak magát hozta a történetben.