Keserédes film, ami a végére olyan letargiát húzott rám, mint az a panelház, amiben olyan sok boldog percet csókoltak el a főszereplők. A hideg ráz, hogy két teljesen ismeretlen emberrel mit tesz egy hétvége, kettő darab nap; besétálnak, majd kizuhannak egymás életéből. Ez gyönyörű és szomorú.
(A végén a dalt pedig külön kiemelném, tökéletesen hozza a film hangulatát, és nem ereszt, míg le nem fut az amúgy senkit nem érdeklő stáblista.)
Fájt ez a film.