Tiszta szívvel (2016) 78% 160★

Rajongok, kész.
Tegyetek magatoknak egy szívességet, és nézzétek meg ezt a filmet.

A forgatókönyv zseniális. A magyar filmeknek sokszor a forgatókönyv az egyik gyenge pontjuk, hát itt ezzel semmi gond nincs. A karakterépítés is ügyes, nincs semmi a szánkba rágva, szépen lassan bomlanak ki az egyéni tragédiák, sorsok. Még a klisés fordulatot is eredetien képes tálalni.
spoiler

A szereplőket is imádtam. Mindenkinek megvolt a maga története, személyisége, háttere, még a szerb főgonosznak is. Ő is hús-vér ember volt, akinek a világába bepillantást nyerhettünk.
Barba Papát nyilván imádtam, de ő volt az egyetlen szereplő, akinél néha rezgett a léc, olyan értelemben, hogy néha csak a comic relief szerepét töltötte be. De mondjuk annak zseniális volt, a susnyásban előadott „monológja” a magyar filmtörténeti utóbbi éveinek egyik legszórakoztatóbb jelenete.

És még lezárni is sikerült, pedig filmet (vagy könyvet) jól befejezni egyáltalán nem egyszerű dolog. spoiler

Azt hiszem, sikerült az a kockázatos vállalkozás, hogy készítsenek egy „velük-és-nem-rajtuk-nevetünk” filmet, aminek még mélysége is van, és amit klisék nélkül, illetve fáradt klisék felfrissítésével mesélnek el.

Egyetlen kritikám a hangminőségre vonatkozik – néha nehéz volt érteni a párbeszédeket.

De amúgy… nekem ez szinte hibátlan. Forgatókönyv, szereplők, párbeszédek, témaválasztás… hát, le a kalappal Till Attila előtt.

Végig, miközben néztem, az járt a fejemben, hogy amit látok, az nagyon menő. Akciódús, izgalmas, szerethető és humoros. Engem őszintén meglepett, szerintem nagyon jól kitalált és összerakott történet.

Hihetetlenül jó volt, imádtam. Kerek, egész, érzelmes, valós problémák, valós személyiségek. Minden klappolt. MInden.

Nem nagyon lehet kifogás ez ellen a film ellen. Hacsak az nem, hogy kellett volna egy forgatókönyvíró, ha már Till Attila nem ért ehhez. Meg egy rendező sem ártott volna, mert ehhez sem nagyon ért. Meg választani kellett volna egy operatőrt is, aki többre képes, mint egy átlag HBO sorozat képi világáért felelős fényképész. Esetleg jó lett volna egy vágó is, aki összerakja az anyagot. Na jó, egy castingos is elkelt volna, aki mondjuk jobb amatőr szereplőket válogat (itt a mellékszereplőkre gondolok). Amúgy tényleg tök jó.

Ó, mennyire jó film!!!
Érdekes, őszinte és kiszámíthatatlan.
Nagyon tetszett, hogy a történet komolysága mellett megcsillant sokszor a humor is benne.

Magasak voltak az elvárásaim, és azt kell, hogy mondjam, majdnem maradék nélkül teljesítette, amit kellett! Még több ilyen magyar filmet!

Felülmúlta a várakozásaim, és engem is meglepett, hogy milyen jó volt. Fenyvesi Zolival egy suliba jártam, ezért nehéz volt rá színészként tekinteni, főleg, hogy tudom, hogy nem az. Meglepően kerek volt a történet, jó karakterekkel, jó színészi alakításokkal. A magyar dialógusokkal mindig bajom volt, de itt csak néhol volt döcögős, ami nagyon szép arány, főleg így, amatőr színészekkel. Nem egy világbajnok alkotás, de hazai viszonylatban mindenképpen az élvonalba tartozik.

Sok jót hallottam erről a filmről, ezért nagyon kíváncsi voltam rá. Nem mondanám, hogy el voltam tőle ájulva. Értem, hogy mit szeretnek benne, de engem nem fogott meg.
A sztori egyébként érdekes, a főszereplők nagyon jók, és van egyfajta magyarsága a filmnek, ami különlegessé teszi.

Régóta vágytam már megnézni ezt a filmet, de sajnos nem hozta azt amit vártam tőle. Nem kötött le igazán, bár rossznak nem mondanám és egyedi is, de valami mégsem klappolt teljesen. Szerintem többet is ki lehetett volna hozni a témából.

Nem felejthető film, a téma és a történet miatt sem. Kicsit olyan, mint egy nagyszerű festmény vázlata, érezni a nagyszerűségét, de mégsem üt akkorát. Érdekes a film a filmben történet, jól ülnek a poénok, talán a drámaiság nem lett kihangsúlyozva eléggé, gondolom szándékosan, mert az alaphelyzet maga egy erős dráma, és nem akartak hatásvadászok lenni.
Thuróczy Szabolcs játékát éreztem a legerőteljesebbnek, de a többieké is jó volt, nagyon szépen, szervesen illeszkedtek a történetbe.