Nem igazán voltak elvárásaim, amikor nekiültem, mert addig csak negatív kritikát olvastam róla, de nem hiszem, hogy pont emiatt tetszett volna.
Meg merem kockáztatni, hogy értem, mit akart WA ebből kihozni: rendezett egy közhelyekkel túlzsúfolt filmet, archetipikus karakterekkel, amiket tovább erősítenek a coelhoi magasságú (vagy inkább mélységű) idézetek; de olyan ügyesen el tudta ezeknek az élét mosni – beleépítve a sajátos humorát-, hogy egy érdekes és kedves alkotás lett belőle. Bár szerintem Kristen Stewarthoz nem illik ez a karakter, és valószínűsítem, hogy Jesse szerepét WA a fiatalkori énjének írta, de teljesen élvezhető volt. Nem mondom, hogy havonta újra fogom nézni, de semmiképp sem szabad alábecsülni.