Az öt sereg csatája (A hobbit 3.) (2014) 80% 708★

Elfogult vagyok, de ugyanakkor teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy ez a film totálisan felesleges (volt). Illeszkedik a másik öt rész mellé, szépen keretben foglalja A hobbit-trilógiát, ugyanakkor meg is teremti a folytonosságot A Gyűrűk Urával.
A nyilvánvaló tények ellenére tetszett, izgalmas, látványos, történet ugyan nem nagyon van, de a csatajelenetek közben ez annyira nem tűnik fel.
A Gyűrűk Urás „veteránokat” mindig nagyon jó újra látni, és az új szereplők sem keltettek csalódást, Richard Armitage-re itt figyeltem fel először, volt is nagy meglepődés, amikor megláttam a Strike Back-ben.
Összességében egy korrekt trilógia, csökkenő színvonallal, de abszolút vállalható a 2. és a 3. rész is.

Nekem ez a része is tetszett, látványos volt, és izgalmas is. A szereplők nagyon jók, főleg Zsákos Bilbó, Szürke Gandalf, Fili és Kili, Tölgypajzsos Thorint is nagyon bírtam, spoiler Legolast imádom, annyira szexi, és a karaktere baromi jó még mindig. ❤ spoiler Bard is nagyon szexi, és imádnivaló volt, ahogy az előző részben, úgy most is nagyon szimpatikus volt a karaktere, és Tauriel-é is, annyira bátor egy csajszi. :-) Thranduil, Smaug, Feketemágus, Galadriel, és a többi törp is szimpatikus volt, nagyon nincs is, akit utálnék. XD Na jó, van, az összes a ork, és kobold, na ők nem voltak szimpik, se az óriások. XD De a sztori most is ugyanolyan jó volt, szórakoztató, és látványos, izgalmas kalandok és cselekmények, a csatajeleneteket pedig nagyon bírtam, sőt imádtam. XD Az a pusztítás, ami ment, még az is látványos volt, spoiler Szóval, nekem ez is tetszett, cseppet sem unatkoztam rajta. :-D spoiler

A három közül talán ez volt a leglátványosabb, és a legszomorúbb is, és talán a legvalóságosabb is, hiszen itt azért a főszereplők közül is haltak meg és nem lett valódi happy end. Itt már sikerült megkedvelnem Thorint is a végére, de még mindig Thranduil a kedvencem. :D Sajnálom viszont, hogy Kili spoiler :(

Szerintem az a baj ezzel az egésszel, hogy nem kellett volna három filmet készíteni, elég lett volna egy. Az utolsóra nagyon kikopott a varázsa és bár volt benne nosztalgiafaktor, engem a csaták nem igazán szoktak lekötni. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy unalmas vagy nem izgalmas, csak nem volt rám hatással, sajnos.

A film pontosan ott folytatódik, ahol az előző félbeszakadt. A második fele egy hatalmas csata, illetve elkezdődnek a leszámolások is.
A film hihetetlenül látványos, azonban néha éreztem a zöld hátteret és a lassítások is sokszor inkább bosszantottak. A humorosra vett harc is olyan felemásul jött ki, nem éreztem indokoltnak a hülyéskedést.
Ügyesen kapcsolódik A Gyűrűk Urához, azonban maradt egy kis hiányérzetem, valahogy nem lett annyira jó, mint kellett volna, vártam volna.
És még az életbölcsességekről nem is beszéltem, valahogy nem igazán fogtak meg azok az egysorosok.

Nekem ez a rész vitt mindent.Na meg Legolas *-* Izgalmakkal, romancokkal teli történet volt, na meg persze egy csomó csatajelenet, aiket általában nem szeretek és nagyon untatnak, – azonban ennel a filmnél magával ragadott az egész, és csak sodródtam egyre mélyebben.
Jó befejezése volt az egész történetláncnak, egy picit sajnálom, hogy nem nézhetek még belőle pár részt. spoiler

Ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt, majd lényegében egy hosszúra nyújtott csatajelenet az egész, mégsem mondhatom azt, hogy kár érte, vagy, hogy ellaposodott a történet. Az utolsó fél óra, ami nekem igazán tetszett, a kapcsolás A Gyűrű szövetségével, Legolas útja, a Vándor keresése, ami mind-mind ismert már a GyU-ból. És a vége… hát az ugyanaz, ami a GyU-ban is volt, csak más szemszögből.
Egyébként továbbra is tetszettek a kiegészítések, hiszen nem az alkotók önkényes fantáziája keltette életre pl. a hegyrágó (vagy mifene) férgeket sem, azok bizony meg voltak említve a Hobbitban, csak nem a csatajelenetnél (de már nem emlékszem rá pontosan, hol).
Az öt seregnél volt egy kis változtatás, Bilbóék oldalán megmaradt a három sereg (ember, törp, tünde), de a másik oldalon nem volt ennyire egyértelmű, ott a könyvben is több faj csatlakozik be, amit a film nem vett külön, csak az orkokat és a koboldokat, így lett meg az öt, de ez kicsit kacifántos, a könyvben tisztább.

Összességében ugyanaz az érzésem, mint a GyU trilógiával kapcsolatban: kezdődik egy tündérmese hangulattal, ami folyamatosan egyre sötétebb és szövevényesebb lesz, tragédiát és fájdalmat hoz, reményt csepegtet, hősöket szül, majd a tetőpont után visszanyúlik a békés kis mesevilágba.
Hogy lehetne ez nem gyönyörű?! Az utolsó jelenetnél bekönnyeztem,olyan jó érzés, ha csak filmen is, hogy lehet bármekkora a sötétség, a végén úgyis a semmibe foszlik.

Emlékszem ez volt az első hobbit film, amit láttam és rettenetesen imádtam. El se akartam menni a moziba, de jól tettem, hogy megtettem. spoiler

Az elején nevettem, a közepén izgultam, a végén meg hát bőgtem… Látványos, érzelmes, nagyon jó!! :3

Ez a film sosem lesz a kedvencem, sosem fog felérni a Gyűrűk urához és sosem fogom rongyosra nézni, mint a másikat. De mégis tetszett, mégis szerettem. A karakterek, a helyszín és még helyenként a történet is levett a lábamról. Úgy látszik itt is felütötte a fejét a felesleges szereplők szerepeltetése, és aztán azok ködbe veszése, de elnézem neki, mert a kedvenceim megmaradtak.
Végérvényesen szerelmes lettem Thranduilba, sajnálom Legolas, apád jobban bejön nekem. :D Róla még szívesen látnék filmeket. Bár, így bele gondolva, nem akarom hogy Tolkien világából bármit is feldolgozzanak. A trilógia betegség sajnos eléggé eltudja nyújtani egy rövidke történet velős értékét. Van ami jobb ha egyrészes marad. A látványvilág, a helyszínek, a harcok mind gyönyörűek. A két óra csak úgy elrepült. De ahogy a CGI-ról vélekedek, úgy itt is azt mondom, a nyújtófa sajnos a történet rovására tud menni. :/
Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy ez csak egy kis könyvből készült. Maximum két részesre szedtem volna. Legfőképp azért, mert akiről igazán szólt volna történet – említés szintjén ezerszer, megjelenés szintjén összesen 20-30 percet szerepelt – pont az nem kapott elég szerepet. Minden más igen. Nem hiszem, hogy az emberek egy kalandfilmnél, ahol még sárkány is van, túlontúl vágynának romantikára. Mégis van benne, nem is egy romantikus szál.
Jaj még jó pár óráig tudnám kritizálni, felhozni egy csomó bakit és logikai bakit. De nem teszem meg. Megteszik/megtették ezt mások helyettem. Én csak annyit mondok: aranyos film, jól lehet szórakozni rajta, de ne várjunk túl sokat, mert ez nem a Gyűrűk ura.

Az első részt imádtam, mert hű a könyvhöz, a második részt imádtam a hangulata miatt (bár Taurielt soha nem fogom megbocsátani), de a harmadik rész nekem mindig csalódás marad. Annyi minden fontos részletet hagytak ki (amik azért a bővítettben benne vannak), hogy elvesztett valamit a lényegéből, olyan ez a rész, mintha már nem Peter Jackson rendezte volna és ez annyira lehangoló :(
Már azóta dühős vagyok erre a filmre, mióta kijöttem róla moziból és nem hiszem, hogy ez javulhatna. Nagy szívfájdalmam az, hogy spoiler
Na jó inkább itt befejezem, mert a könyvet és az első két részt még mindig imádom, de sokkal jobb lett volna, ha azt a kis vékonyka könyvet, max két részben csinálják meg és nem arra hajtanak, hogy minél többet keressenek rajta :/